Lokalizáció, avagy Globalizáció.
Ez a két jelző kell hogy meghatározza a marketing stratégia irányát. Mindkét eset kicsit skatulyázott ugyan, mert az egyik is lehet a másik, és fordítva. Kicsit komplex a fogalmazás, de igaz.
Lokális stratégia: 
Ezt általában olyan esetekben érdemes használni, ha cég amelyet a marketing tekintetében managelni szeretnénk, egy telephelyel rendelkezik, vagy csak területileg korlátozottak a szolgáltatásaik. Érthetünk itt mondjuk egy kis közértet, amely mivel nem változtatja (alap eseben) a helyzetét, ezért korlátozottak a szolgáltatásaikat igénybevevő ügyfeleik is, mivel nem fognak a másik városból átjárni vásárolni hozzájuk, vagy legalábbis elenyésző (nem megtérülő) mértékben. Ilyen és ehhez hasonló esetben nevezhető lokálisnak a marketing stratégia felpítése, mivel egy kisebb egységre szűkül a marketing által történő figyelemfelketésnek színtere. Ez alól is minden alól természetesen lehetnek kivételek. Kivételt képezhet mondjuk egy olyan cég amelynek szolgáltatásai annyira egyediek, hogy a piacon nem találhatunk lépten nyomon versenytársat, sőt ha találunk is az általában vagy rettenetesen messze van, vagy mindössze 1-2 cég az amelyik az adott dologgal tevékenykedik világszerte. Ilyen volt hazánkabn példának okáért a Kürt Kft. amely sérült, vagy problémás merevlemezekről történő adatmentésekkel foglalkozott. A cég mikor elkezdte működését még kb. 1 évig egyeduralkodó volt a világon! Így nem csoda, hogy egyetlen telephelyel rendelkezve, de mégis világméretű kampányba kezdett, amelynek meg is volt az eredménye. A világ minden tájáról hordták ide a metésre váró adathordozókat. A lokális jelző pedig mint az elején mondtam kicsit erőltetett, mivel lokális lehet a fent említett kisközért is, de lokális lehet a Győri keksz értékesítése is, ha csak magyarországon értékesít, a világ többi részén pedig nem. Ez nézőpont kérdése.
Globális statégia: 
Ezt a fajta stratégiát a multinacionális vállalatok szokták alkalmazni. Ha világ szinten kidobnak egy új terméket, akkor azt minden országban gondosan felvezetett marketing startégia előzi meg. Hisz érdekük, hogy a termékük minél gyorsabban hozza vissza a befektetett vagyont, amelyet a tervezésére, és sorozatgyártására fordítódottak, még azelőtt, hogy a konkurenseik előállnának egy hasonló termékkel, ezzel is felosztva a piacot, és csökkentve az első cég jövőbeli profitját.
Erre jó példának a Sony által gyártott Play Station 2-őt tudom mondani. Olyan reklám dömping előzte meg a termék kijövetelét, mint előtte még semmi ezen a piacon. Nem véletlen, hiszen akkoriban a konzol piacán messze felülmúlta a konkurenseknek piacon lévő termékeit, és ezt szerették volna minél gyorsabban kiaknázni a gyártó részéről, így minden országban minden valamire való felületen, formában lehetett látni a reklámokat, kedvcsinálókat. Továbbá ezzel a húzással próbálták végképp földbe döngölni a nagy riválist a Nintendót, akinek akkor a legújabb konzolos termék értékesítése hanyatlóban volt.
Na mára ennyit. Későbbi témámba még visszanyúlok ezekhez a fogalmakhoz, és részletesebben taglalom azt is, hogy melyik miben térhet, és kell is hogy eltérjen egymástól a kivitelezésüket tekintve.
Üdvözlettel:
Árva Barnabás
A Technika Csodái, fejlesztések, tudomány, tudományos felfedezések;
Az univerzum rejtelme, Mindent az univerzumról, világegyetem;
Szomorú Idézetek,Szerelmes Versek, Költemények, Bánat, Idézetek, Szerelem;
